Telefonos ügyfélszolgálat: +36 1 345-1591

Kutatások

MEMBRÁNBIOLÓGIAI EREDMÉNYEK
Az elmúlt két évtized munkáiban már jelentős membránbiológiai megfigyelések utaltak a polarizált fény rheológiai (mebránfluiditási) és immunológiai hatásaira a keringő vérben lévő sejteket (vörösvértestek és fehérvérsejtek) illetően.

 

MIKROCIRKULÁCIÓS EREDMÉNYEK
Friss közlemények demonstrálják, hogy a polarizált fény jelentősen hat a mikrocirkulációra, azaz a szövetek vérellátására.

 

 

 

 

SZÖVETREGENERÁCIÓVAL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK
A polarizáltfény-terápia és a lézeres terápiák elmúlt évtizedeinek irodalmában a legnagyobb számban a szöveti regeneráció elősegítésére találunk hivatkozásokat. A cikkek között a klinikai összehasonlító vizsgálatok mellett nagy számban találunk állatkísérletes és hystologiai modelleket is. A klinikai adatok között a krónikus sebek, a műtéti sebzés, az égés és a traumás szöveti sérülések szerepelnek legnagyobb számban. A szövettani modellek értékelik a fibroblastokban, myofibroblastokban létrejött aktivitási változásokat, a szöveti alapállományban centrális feladatot ellátó collagen szintézis mennyiségi és minőségi mutatóiban, az extracellularis matrix strukturáltságában és reorganizációjában kimutatható különbségeket, a macrophagok és a szöveti növekedési faktorok szerepét a polarizált fénnyel forszírozott regenerációs folyamatok esetén. Molekuláris genetikai és immunológiai módszerekkel is igazolták, hogy a polarizált fény szelektíve serkenti a fibroblasztok osztódását, továbbá a kollagén bioszintézist. Pozitív adatokat találhatunk az angiogenesisre gyakorolt inductive effektusról, és a gyulladásos folyamatok makroszkópos befolyásolásáról (hyperaemia, oedema) is. Számos cikk tesz kísérletet az indikációs területenként optimalizált dozírozás, intenzitás, frekvencia meghatározására, vagy állapít meg eltérést a polarizáltság irányának függvényében. A kutatási programban ezen a területen in vitro hatástani és klinikai kutatások egyaránt megtalálhatóak, melyek kettősvak, randomizált, placebo kontrollált módszertannal kívánják bizonyítani a teljestest polarizáltfény-terápia hatásosságát, hatékonyságát, költséghatékonyságát. A szöveti regeneráció tárgykörébe tartozik a per primam sebgyógyulás génexpressziós vizsgálata, melynek klinikai és laboratóriumi része befejeződött, és a kapcsolódó in vitro eredmények hozzáférhetővé válásával eredményei publikálásra kerülnek. Ebben a vizsgálatban placebo kontrollált, kettősvak körülmények között volt bizonyítható a sejtadhézió, sejtmigráció szignifikáns génexpressziós változása. A klinikai fázisú csonttöréses vizsgálat, vagy a tervezett vénás eredetű ulcus crurisok gyógyulásának, izomszakadások gyógyhajlamának klinikai vizsgálata is a szöveti regenerációs hatás bizonyítását szolgálja.

 

IMMUNOLÓGIAI EREDMÉNYEK
Jelentős az 1995-ben megjelent közlemény, mely első alkalommal írta le, hogy a polarizált fény markánsan szignifikánsan stimuláló hatással van az emberi immunrendszerre8. A későbbiekben az immunmodulatio, immunrehabilitatio területén in vitro és in vivo hatásokat is sikerült bizonyítaniuk a kutatóknak. Ezek az adatok egyértelműen bizonyították, hogy szemben a hasonló energiájú, kontrollként alkalmazott diffúz fénnyel a polarizált fény jelentősen és sejtekre specifikusan hat az immunválasz és gyulladásbiológiai szabályozás sejtjeire. Ezek a munkák már egyes, az immunválasz központi szabályozásában döntő jelentőségű, lymphocyta alcsoportokra (CD4+ segítő T lymphocyták) (pl. ez károsodik a HIV+ AIDS-es betegekben) nézve is bizonyította, hogy a polarizált fény a sejt-mediált T sejtes immunválasznak a serkentését biztosítja. A lokális fényterápia korlátainak függvényében a megjelent cikkek száma azonban töredéke a szöveti regeneráció körében megjelenteknek. Ezen eredmények birtokában medulloblastoma diagnózisú gyermekeken engedélyeztettünk klinikai vizsgálatot. Az immunmodulatios hatást vizsgáló cikkekben a chemokinek erősen szignifikáns változásáról számolnak be (IL-1b, IL-2, IL-4, IL-6, IL-8) jelentős csökkenést tapasztaltak a TNF-a értékeiben is. Az interferon esetében pozitív irányú változást találtak az I-es típus (IFN-a) és a II-es típus (IFN-g) esetében. Ez korrelál azzal a klinikai tapasztalattal, hogy a fényterápia különösen hatékony virális infectiok esetében.

A Polarizált fény klinikai kutatási programjához társuló génexpressziós vizsgálatok a korábbi localis adatokat szisztémás eredményekkel erősítették meg. A rendkívül erős és szerteágazó epigenetikai hatást mutató fényterápia legjelentősebb változásait a chemokinek esetén lehetett kimutatni a recurrens légúti infectioban szenvedő gyermekeknél. A bevont páciensek több mint 80%-án tapasztaltak jelentős klinikai javulást (szignifikánsan alacsonyabb iskolai hiányzás és alacsonyabb antibiotikum fogyasztás). Ezen, illetve a polarizált fényre klinikailag nem reagáló gyerekek (<20%) perifériás lymphocytáiban az összes emberi génre (26.000 gén, 40.000 génpróba) vizsgálták a Polarizált fény hatását, a ma legmodernebb microarray-chip technikával, bioinformatikai kiértékelést alkalmazva. Kiderült, hogy a polarizált fényre klinikailag jól reagáló gyerekek lymphocytáiban 29 gén expressziója változik szignifikánsan. Ezek közül a gyulladásban központi szerepet játszó, a fehérvérsejtek mozgását szabályozó négy chemokin, továbbá a gyulladásbiológia egyik főszereplőjének a TNFa (tumor necrosis faktor alfa) génaktivitása csökkent, és egy lipidmediator (leukotrien) bontásáért felelős enzim kifejeződése emelkedett. A „nem reagáló” gyerekekben nem változtak ezen gének aktivitásai. Kiemelendő, hogy a hatások gyerekeken kerültek bizonyításra, bár (közlés alatt lévő) eredmények alapján a gyulladást csillapító hatás felnőttek esetében is igazolható. Bizonyítást nyert, hogy a gyulladásos, baktériumokat bekebelező és neutralizáló sejtek (monocyták) IL-6 termelését a polarizált fény csökkenti, míg a lymphocytákban az ellenanyagtermelést úgy fokozza, hogy közben számukat nem emeli. Mindez két támadásponton is igazolja a polarizált fény gyulladáscsökkentő hatásának mechanizmusát. Ezek az eredmények tehát a polarizált fény hatásának szelektivitását is igazolják, tehát nem egy aspecifikus, általános, hanem a homeosztázis szempontjából egy célzottan előnyös hatásról van szó. A kutatás eredményét az Inflammation Research című szaklapban angol nyelven, míg az Orvosi Hetilapban magyar nyelvű cikk formájában ismertették a szerzők. A chronicus gyulladás kialakulásában kulcsfontosságú szerepet játszó interleukinek és a TNF-a csökkenésének mértéke a vizsgálatokban pozitív korrelációt mutatott a klinikai kép változásával17. A kemokinek családjába tartozó molekulacsoportok kutatása az utóbbi évtized orvosbiológiai vizsgálatainak számos területén hozott új eredményeket. Megismerésük és egymásra hatásuk bonyolult hálózatának vizsgálata sok esetben játszott szerepet eddig nehezen modellezhető kórtani, immunológiai folyamatok értelmezésében. Ezen eredmények tükrében a Polarizált fény terápia előtt olyan új felhasználási területek nyílnak ki, melyekben a chronicus subclinicus gyulladás aetiologiai szerepe a tudomány legutóbbi eredményei alapján tisztázódott. Így a II-es típusú diabetest, vagy az atherosclerosis különböző megjelenési formáit egyaránt vizsgálataink tárgykörébe szükséges vonnunk.

 

NEUROPSZICHIÁTRIAI, ANTIDEPRESSZÁNS HATÁST IGAZOLÓ EREDMÉNYEK
Szinte közhelyszerűen ismert a fény antidepresszáns hatása, elsősorban az északi-pl. skandináv- társadalmakban. A photo-psychostimulatio tényét ma már az egész ideg-elmegyógyász társadalom evidenciaként kezeli, melyben több eltérő terápiás irányzat, modell is megfér egymás mellett. A polarizáltfény-terápia mindennapi rutin használatakor a legnagyobb számban és legkorábban jelentkező hatás, melyről többnyire a páciensek önmaguktól számolnak be: a pozitív pszichés hatás. Mivel ezen a területen a szakirodalom nemcsak a polarizált fény, de a diffúz fény esetén is pozitív hatást bizonyít, további placebo (diffúz fény) kontrollos kutatások tervezése és elvégzése szükségeltetik a polarizáltság pontos terápiás effektusának meghatározására. Fontos a depresszív tünetek szezonális jellegének vizsgálata olyan objektív paramétereket is mérve, mint a melatonin szint, és a stressz hatásainak vizsgálata a somaticus paraméterek módosulásán, a NO termelődésen, vagy a PUFA szint változásán. Ezek a tudományos elvárások a Klinikai Kutatási Terv részeként megjelennek.

 

A KLINIKAI UTÁNKÖVETÉS TAPASZTALATAI
Az országos gyógycentrum hálózatban a fényterápiás kezelésben részesülő páciensek önkéntes alapon, beleegyező nyilatkozat és adatkezelési tájékoztató aláírása után a kezelések megkezdése előtt, majd ezt követően az 5. 10. és 20. kezelés után értékelik állapotukat, beszámolnak mellékhatásokról és más, tapasztalt kedvező hatásokról. Az értékelőlapok kóddal azonosíthatók, rajtuk a páciens neve nem, csak alap demográfiai adatai találhatóak meg. Az összegyűjtött értékelőlapok statisztikai értékeléséből a következő elemzéseket lehetett elvégezni. Jelen Klinikai Értékelésben a prevenciós és indikációs körön belüli terápiás célú használat eredményeit összesítve, együttesen elemeztük a bizonyított indikációs hatáson túlmutató, a jövő klinikai kutatási programját meghatározó pozitív terápiás tapasztalatokat.